A téli fülőke megjelenése és élőhelye
A téli fülőke szórványosan már októberben megjelenik, de általában decemberben a leggyakoribb. Egyébként egész télen (márciusig) nő, a fagyos időszakokat követő néhány napos enyhülés szükséges a megjelenéséhez. Előfordulása lombos fák tuskóin – leggyakrabban fűzön, nyárfán, kőrisen és bodzán, de ritkábban élő fán is találhatjuk. Kivételes esetekben tűlevelű fa anyagán is megél.
Gasztronómiai érték és felhasználás
A téli fülőke kevéssé becsült, de igen ízletes gomba. Sajnos a kalap nehezen eltávolítható nyálkás bevonata korlátozza a felhasználhatóságát. A nagyobb kalapokat mindenképpen érdemes rántva fogyasztani, a kisebből, salátát, savanyúságot (eltevésre is!) készíthetünk. A japán konyhában igen fontos szerepe van, enokitake néven tonnaszámra termesztik is. Szerencsére gyakori gombafaj hazánkban, Nyíregyházán olykor a belváros fáin is megjelenik. Sajnos van néhány hasonló, étkezésre nem alkalmas faj is (legfontosabb a mérgező sárga kénvirággomba), ezért szakértő megkérdezése nélkül ne fogyasszuk.
Európai és japán kultúrában
A japán konyhában a második legfontosabb gomba a siitake után; ott a enokitake néven ismerik. A szigetország évente mintegy 100 ezer tonnát termel a téli fülőkéből, ezzel a gombafaj a hatodik a termesztett gombafajok világranglistáján. Európai jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a téli fülőke azon kevés gombáink egyike, amely még akár karácsonykor is gyűjthető. Termőteste nem érzékeny a fagyra, ha fejlődése közben tartósan hideg időjárású helyzet alakul ki, annak elmúltával újra tovább képes növekedni.
A téli fülőke egy különleges gombafaj, amely a hideg téli hónapokban is kitartóan fejlődik. Gazdag gasztronómiai értéke és különleges megjelenése miatt érdemes figyelni rá az erdőkben és parkokban sétálva. Fontos azonban megjegyezni, hogy csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek szedjenek és fogyasszanak belőle, mivel léteznek hasonló, de mérgező gombafajok is.