pitypang

Édesapám is egy időben mindent megtett azért, hogy a fűben egy szál se legyen belőle, egyesével szedte ki egy vékony hegyes kis ásóval, elszántan próbálta kiirtani. Én azért gyerekként mindig drukkoltam, hogy ne sikerüljön neki, és hát szerencsémre ez így is történt. Ahogy teret hódított magának az udvarunkban, apu úgy adta fel a küzdelmet a pitypang ellen, nekem pedig egyre több és több virágkoszorúm lett belőle. Elvirágzás után pedig, jól megfújtam, és szélnek eresztettem a sok kis repülő esernyőket, és imádtam nézni, ahogy a szél útnak indítja őket. Nagyon élveztem. Ezt a már-már számomra hagyománnyá vált szeánszot talán mondhatom úgy, hogy abba sem hagytam, és most már kislányom is csatlakozott hozzám, így együtt gyűjtünk, együtt fonunk. Idén a „nagy bezártságnak” köszönhetően pedig még szörpöt is készítettünk virágjaiból. Együtt számoltuk a leszakított virágokat, majd leszirmoztuk őket, megfőztük kevés (tényleg kevés) cukorral szörpnek, és vagy négy üveg a dunsztban pihen. Kezünk pitypangsárga lett, a szörp tényleg finom lett, elment majdnem egy nap vele, jó móka volt.

A pitypangot, gyermekláncfűvet, kutyatejet sokféle néven emlegetik, egyike a legtöbb névvel bíró növényeknek, hiszen egész Magyarország területén jelen van. Ennek megfelelően a legtöbb tájegység más néven hívja. Összesen 70 féle elnevezést találtam, de állítólag közel 500 van, így ha nem gond, most nem sorolnám fel őket. De ha valakit érdekel, akkor szívesen elküldöm. Latin neve Taraxacum officinale, ami a görög „zavar” és „gyógyítani” szavakból ered.

A fészkesvirágzatúak családjába tartozik, hazánkban szinte mindenhol elterjedt évelő növény. Az északi féltekén majdnem minden tájegységen ismert, az összes típusú talajon megél, 3000 méter magasságig, még a trópusokon is, azonban a nagyon vizes talajt nem kedveli. Mezők, utak mentén, tisztásokon, réteken, töltések oldalában, szántókon jellemzően kora tavasszal pompás sárga virágszőnyeget alkot. Általában áprilistól, őszig virágzanak, de idén a korai meleg időjárásnak köszönhetően én már februárban is találkoztam a kertünkben egy-egy virágzó példánnyal. Tőrózsát alkotó, fogazott levelei közül szembetűnően villan elő élénksárga, csöves tőkocsányon nyíló virágja, amit barnás fészekpikkely határol. Karó gyökere 10-20 cm mélyre nő, kívül szürkésbarna, belül fehéres színű. A növényt bárhol felsértve, keserű ízű, ragadós, fehér tejnedv csordul ki, ami ruhán, bőrön barnás nyomot hagy. Elvirágzás után, hosszú, szürkés-fehéres szőrbóbiták fejlődnek ki, amelyet a szél könnyen vándorútra indít. Nagyon jó alkalmazkodóképességű növény, így bárhova is kerüljenek az apró ejtőernyős magok, azok bizony kihajtanak.

Összetevői: Inulint, tarakszacin és laktupikrin (szeszkviterpént) keserű anyagot, karotinokat és xantofillokat (ezek adják a színét), flavonoidokat, cukrokat, cseranyagot, illóolajat, szaponint, nyálkát, gumit, ásványi anyagokat és nyomelemeket (káliumot, cinket, rezet) tartalmaznak. A gyökerekben tavasszal 1-2 %, ősszel 40% inulin, a virágokban és a levelekben pedig B2 és C-vitamin van. Levelei A-, C-vitaminban, és ásványi sókban gazdag.

Gyógyhatásai: A kínai és az indiai gyógyászat évezredek óta használja fertőzések, májbajok és érelmeszedés, kezelésére. Arab térségben már a XI. században használták méregtelenítésre. A középkor óta a nyugati civilizáció is alkalmazza a népi gyógyászatban. A 13.-14. században Herba Urinaria (a vizelet gyógynövénye) néven emlegették a krónikákban.  A franciák és szomszédjaik, a Saarvidéki németek is alkalmazták vizelethajtóként, melyet az elnevezésük bizonyít: Pissenlit, avagy „ágybahugyozó”. 1864-ben pedig Medve Imre is emlegeti gyógynövényként a Magyar Gazdasszony Teendői című könyvében. Mára már az egész világon ismert és elismert gyógynövény. Levelét és gyökerét, a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben, és az Európai Fitoterápiás Tudományos Szövetkezet (Escop) is emlegeti, hatásait pedig elismerik. Maria Treben, és a Bükki füvesember avagy Szabó Gyuri bácsi is ír róla könyvében, többféle megbetegedés esetén javasolják mindketten a pitypangtea fogyasztását. Természetesen, mint minden gyógynövényt, ezt is kellő körültekintéssel szabad alkalmazni, csakis kúra-szerűen, megfelelő szakember segítségét kérve. Sajnos egyeseknél, mint majdnem minden gyógynövény allergiás reakciót válthat ki. Parlagfű, kamilla, krizantém, margaréta, jód és latex allergia esetén a pitypang keresztallergiát válthat ki, így akik tudják, hogy ilyen allergiájuk van nem javallott pitypangkészítményeket fogyasztaniuk. Továbbá gyomor és bél fekélyes állapotában és terhesség esetén ellenjavallott.

Egy 2012-ben publikált kutatás szerint a pitypang-kivonat képes volt a rákos sejteket öngyilkosságra késztetni, miközben az egészséges sejtek nem károsodtak. Kíváncsian várom a folytatást! Sőt, egy másik kísérletben, a vércukorszint csökkentő hatását is tapasztalták pitypanggal etetett nyulaknál. Valószínűleg azért, mert serkenti az inzulintermelést, és gátolja a szénhidrátok felszívódását a bélben.

Teát készítenek leveléből és gyökeréből is egyaránt, de a növény minden részét emlegetik hasznos, gyógyhatású herbaként. Egyes helyeken virágjából is forráznak teát.

A népi gyógyászat számos jótékony hatásáról beszél: étvágygerjesztő, emésztést segítő, epeműködést elősegítő, vizelethajtó, vértisztító, májtisztító, puffadást csökkentő, bélműködést elősegítő, székrekedést megszűntető, hashajtó, vérzsírszint-csökkentő, vízhajtó, vese és hólyagproblémáknál segítő, salaktalanító, általános tisztító, cisztákat sorvasztó, nyirokrendszert tisztító, hurutoldó és vércukorszint csökkentő, hasnyálmirigy működését segítő hatásáról ejtenek szót. 

Levelei erőteljes vizelethajtók, de állítólag fogyasztásuk nem jár káliumvesztéssel, míg a legtöbb vízhajtóé igen. Ezt a levél magas káliumtartalma miatt gondolják. Húgyúti panaszokat, ödémákat, vese, és hólyagproblémákat kezelnek teájával. Vértisztító hatása miatt ekcéma, akné és cellulitis kezelésére is hatásosnak bizonyult.

A gyöktörzs anyagai gyulladáscsökkentők, fokozzák a májműködést, sárgaságot, epekövet, reumás panaszokat kezelnek velük. Májpanaszok esetén is hasznos lehet, élénkítő hatása is közismert.

A hajtás fehér tejnedvével szemölcsöt, tyúkszemet irtanak. Állítólag a szeplőket, májfoltokat halványítja, és a ráncok kezelésére is alkalmas. Szabó Gyuri bácsi szerint pakolásként „tejszínnel egyenlő arányban elkeverve ragyogóvá teszi a bőrt”. Külsőleg való alkalmazása után érdemes kerülni a tűző napot. Virágjából és gyökeréből is készítenek olajat, vagy krémet külső felhasználásra: gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, szemölcseltávolító hatású.

Felhasználása: Enyhén keserű íze van mind a levelének, mind a gyökerének is, ami hideg vizes áztatással mérsékelhető, de az emésztést elősegítő hatását pont ezek a keserűanyagok adják.

Fiatal leveleit virágzás előtt (utána már nem jó) salátaként, főzeléknövényként, frissen, párolva vagy csak nyersen önmagában elrágcsálva fogyasztják. Főtt burgonyával, főtt tojással vagy szardellával, sült húsok mellé vagy pestóként is tálalják.  Franciaországban használták fel elsőként a pitypang friss hajtásait. Több helyen is azt olvastam, hogy a rukkolával rokonok, állítólag a nemesített változata a pitypangnak. De a pitypang a fészkesvirágzatúak rendjébe, és az őszirózsafélék családjába tartozik, míg a rukkola pedig a keresztesvirágúak rendjébe és a káposztafélék családjába tartozik, tehát ezek alapján botanikailag semmi közük sincs egymáshoz. Bár levelük kinézete, és enyhén keserű ízük között van némi hasonlóság.

Friss bimbóiból egyes helyeken sós savanyúságot készítenek.

Virágjából bort, szörpöt, zselét, szirupot avagy más néven mézet készítenek. Figyelem, ez a méz nem azonos a méhek virágporral összegyűjtött pitypangmézével, virágjuk nagyon jó mézképzőek, és kellemesen finom ízt adnak a méznek.  A Banyaerdőnél pedig beszerezhető a pitypangszirup, avagy pitypangméz, ami igazán mennyei finomság. De használják díszítésként is, virágszirmait a bodzához hasonlóan palacsinta tésztához is hozzáadják, ínycsiklandozó ízélményt nyújt. Rizottóhoz, szószos tésztához, süteményekhez, muffinokhoz, tortákra akár díszítésként, akár ízélmény fokozásához is kíváló.

Gyökeréből őszi gyűjtés idején kávépótszert készítettek, avagy pitypangkávét (rokonok a cikóriával).

Gyökeréből és leveléből szárított formában herba teát állítanak elő.

Érdekességek:

Több hiedelem is fűződik a pitypanghoz:

• Állítólag, ha ernyőjéről a magokat abba az irányba fújjuk, amerre kedvesünk tartózkodik, a gondolatunk hozzá szál.
• Sőt, még „jósolhatunk” is vele: Az ernyő elfújása után megmaradt magok száma az életünk hátra levő éveit jelképezi a hiedelmek szerint. Egy másik szerint pedig azt, hogy hány évet kell várnunk a házasságig, vagy a gyermekünk születéséig.

A sok kis esernyős bóbitából egyesek gyönyörű ékszert készítenek, olyan mintha egy kőbe foglalnák a kis ernyőcskéket. Gyerekeknek pedig nagyon szórakoztató játék a bóbiták elfújása. Erről mindig egy kedves gyerekdal jut eszembe: „Bóbita, bóbita táncol, körben az angyalok ülnek…” Valahogy mindig azt hittem, hogy ezt pitypang bóbitái ihlették…

Németországban kísérleteznek a gumifa kiváltására a pitypang gumiszerű tejnedvével, hiszen ez az anyag a kaucsukhoz hasonlóan alkalmas gumitermékek előállítására.

Szirmait természetes festékhez lehet felhasználni, a feleslegessé vált pitypangok pedig komposztálás után szuper tápanyagutánpótlást jelentenek a veteményesben.

Pitypang és Lili címmel Pásztory Panka írt mesekönyvsorozatot gyerekeknek, ahol Pitypang egy örökbefogadott kutyus. Gryllus Vilmos pedig egy dalt írt a Pitypangról.

Források:

Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában

Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények, 2013

Michael Tierra: Gyógyfüves könyv, 1991

Lesley Bremness: Fűszer és gyógynövények, 1995 

Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények, 1987

Barbara és PeterTheiss: Erdők, mezők patikája, 1995,

Dr. Kmeth Sándor: Herbárium, 2013, Szeged

Maria Treben: Egészséges táplálkozás gyógynövényekkel, 1995

Medve Imre: Magyar Gazdasszony teendői a közéletben, a házban és a konyhában. Kézi és segédkönyv, 1864.

Eat Green HUHR/1601/2.1.3/0022: Vadon termő tápláléknövények a Baranya Zöldút mentén Bakonyától Villányig

Gazdag-Marlok Andrea - dietetikus