„Az volt a célunk, hogy a természeti erőforrások megfelelő gazdálkodása révén olyan üzleti modellt dolgozzunk ki, ami a fenntarthatóságot tudja szolgálni. A projekt keretében azt a modellt kerestük, hogy a természetben található erőforrásokat hogyan tudnánk úgy hasznosítani, hogy megélhetést nyújtunk az embereknek, és mindeközben kíméljük és óvjuk a természeti értékeket. Abban hiszünk, hogy lehet harmóniában együtt élni a természettel úgy, hogy közben a gazdaság is tud működni.”
Gombák és egyebek
A projekt alapjául az a tény szolgált, hogy Magyarországon nagyon alacsony a gombafogyasztás, különösen a vadon élő, nehezen termeszthető gombák fogyasztása megy ritkaságszámba. Ez többek közt annak is köszönhető, hogy az erdei gombák esetében nagyon kiszámíthatatlan és nagyon időjárásfüggő élőlényekről beszélünk, ráadásul nincs meg széles körben az az ismeret sem a társadalomban, amelynek révén sokan biztonsággal el tudnának indulni gombászni.
„Mi keressük a gombákat, egyéb erdei növényeket, ezeket feldolgozzuk és eljuttatjuk a fogyasztókhoz. Nagy kihívás, hogy hogyan tudjuk ezeket a gombákat úgy tartósítani, feldolgozni, hogy el tudjanak jutni a vásárlókhoz.”
Az erdő javai
A koncepció alapgondolata az volt, hogy az erdő egy komplex rendszer, egy olyan forrás, amely a fán túl egyaránt nyújt rekreációs szolgáltatást, és számtalan haszonterméke van, amelyek közül az egyik kiemelkedő a gomba. „Ezen felül is nagyon sok olyan növény nő az erdőben, mint például a fűszernövények, de bogyósok, így a kökény, a csipkebogyó is – utóbbiak ismertek és népszerűek. Ezekből készülhetnek krémek, pestók, lekvárok, szörpök, illetve vannak olyan fűszernövények, mint például a zamatos turbolya, amelyet megszárítva egy nagyon különleges fűszert tudunk kínálni.”
A leggyakrabban gyűjtött és feldolgozott javak között szerepel a zamatos turbolya, az ilyentájt népszerű medvehagyma levél és bimbó, a vad snidling, számos ehető virág, többféle menta, levendula – és természetesen a gombák. Ideális esetben a gombát olyan növényekkel együtt dolgozzák fel, amelyek szintén az erdőben teremnek, de ez természetesen nem mindig megoldható. Használnak például paradicsomot is, igaz, ezeket is helyi gazdaságokból szerzik be.
Szociális projekt
A projekt üzleti része mellett természetesen hangsúlyos a szociális jellege is. „Szociális szövetkezet formában működünk, megpróbáljuk a munkavállalóinkat partnerként bevonni, hogy érezzék, hogy az övék is ez az üzem. Kis léptékben indultunk el, jelen pillanatban hatan dolgozunk, ennek többek között az is az oka, hogy szeretnénk ezt a fenntartható modellt tartani. A hat alkalmazott mellett a falubeliekkel, illetve egyéb partnerekkel is együttműködünk.”
A Dencsházi Kisüzem a fő bázis, ahol dolgoznak a helyi emberek, leszedik az erdő adta finomságokat, a begyűjtés után tisztítják, szortírozzák, befőzik és üvegbe töltik, amit jellegzetes címkével látnak el. Az értékesítés webshopon, gasztropiacokon és viszonteladókon keresztül történik, bizonyos feldolgozott alapanyagokat, különösen a most aktuális medvehagyma-készítményeket pedig éttermeknek is értékesítik. A munka jellege, a fenntarthatóság és a szociális célok miatt eleve nem reális a tömegtermelés, ez nem is elvárás a projekt jövőjével kapcsolatban. „Nem az a célunk, hogy tízezer gombasavanyúságot állítsunk elő, inkább a különlegességeket keressük, és egy kicsi, de fenntartható üzleti projektet akarunk működtetni, amely néhány embernek stabil munkát tud adni.”
Nem a növekedés a cél
Természetesen a fenntarthatóság miatt a növekedésnek eleve megvannak a határai. „Szerencse, hogy a gomba jóval nagyobb, mint a termőtest, amit leszedünk, a talajban szétágazik a micéliumhálózat. Tehát azzal, hogy leszedjük a gombát, nem tudjuk kipusztítani. Míg magánemberek egyszerre két kilónyi gombát szedhetnek az erdőben, vállalkozásként lehet többet a tulajdonos, az erdészet engedélyével és együttműködésével. A Banyaerdőnél is van egy közös gondolkodás az erdészettel, hogy melyik területen éppen mennyi gombát lehet szedni, de ha nem óriási konzervgyárakat építünk erre a gombabizniszre, akkor ez fenntarthatóan kezelhető” – fogalmazott Priksz Gábor.
forrás: agrárszektor
