A fenyő nem mérgező?! Hangzik el sokszor a kérdés, épphogy nem!
A népi gyógyászatban a fenyő fiatal tűleveleinek, rügyeinek főzetét ajánlják légúti problémák, megfázás, köhögés, torokfájás esetén. A tűlevél tartalmaz gyantát, cserzőanyagokat, ásványianyagokat, vitaminokat (C-, B2-, K-vitamin) karotinoidokat, illóolajokat, és 6x több C-vitamin van, mint a citromban vagy narancsban. Régen mint általános erősítőszert is számon tartották, ma szépen lassan szörp vagy szirup formájában kezd visszatérni a köztudatba.
A fenyőszirup és a fenyőszörp között a legnagyobb különbség az elkészítés módjában rejlik. Elsősorban nem élvezeti értéke, hanem gyógyhatása miatt készítjük, bár íze kellemes és különleges. A fenyő nem mérgező, azonban ügyelni kell arra, hogy biztosan fenyőt gyűjtsünk. A fenyőhöz hasonló növények mint a tiszafa, a boróka vagy a tuja mérgezőek. Az általánosan elterjedt elnevezés a fenyőrügy szörp. Valójában nem rügyekből, hanem a tavaszi zsenge hajtásokból készül a szörp. A hajtásokat egészen addig szedhetjük, míg teljes egészében zöldek, tehát az éghajlati és időjárási viszonyoktól függően körülbelül június közepéig. Frissítő ital készítéséhez a szörpöt vagy szirupot hígítsuk fel sima vízzel, ásványvízzel vagy szódavízzel. Citromkarikával, pár csepp citromlével és fenyőhajtásokkal tovább ízesíthetjük, illetve díszíthetjük. Amennyiben a szirup vagy szörp gyógyhatását kívánjuk kihasználni, pl. köptetőként alkalmaznánk, úgy szopogassunk el egy teáskanálnyi szirupot vagy szörpöt naponta több alkalommal, hígítatlanul.